Martin Luther King Jr. Day

Martin Luther King Jr. 1929. január 15-én született. Halálakor mindössze 39 éves volt. Felrázta azokat az amerikaiakat, akik hittek az egyenlőségben és figyelmen kívül hagyták az igazságtalan törvényeket. A polgárjogi mozgalmak egyik legjelentősebb vezetője volt az 1950-es, '60-as években.
Minden január harmadik hétfőjén tisztelgünk King és az ő munkássága előtt.

Kinget rengeteg ember inspirálta. Édesapja baptista lelkész volt Georgiában, s azt tanította a fiának, hogy Jézus tanításait kövesse, hogy szeresse az ellenfeleit. Kingre nagy hatással volt Mahatma Ghandi munkássága is, aki megmutatta az erőszakmentes ellenállás hatalmát Indiában. Henry David Thoreau elképzelése a polgári engedetlenségről (az igazságtalan törvények betartásának megtagadása még abban az esetben is, ha börtön jár érte) szintén befolyásolta King gondolkodását, a változásról alkotott elképzelését.

King is lelkész lett, mint az édesapja. 1954-ben állt munkába egy templomban Montgomeryben, Alabama államban. Ebben az időben Montgomeryben, ahogy Amerika nagy részén, a nyilvános létesítmények szegregáltak voltak. A feketék és a fehérek számára voltak külön várótermek a vasútállomásokon, külön illemhelyek, külön ivókutak. Külön iskolák voltak a fekete és a fehér gyermekek számára. A létesítmények elvileg szeparáltak, de egyenlőek voltak, sajnos valójában nem. A feketék általában alárendeltek voltak.

Egy montgomery-i törvény szerint a buszokon a feketéknek a hátsó sorokban kellett helyet foglalniuk és át kellett adniuk a helyüket a fehérek számára. 1955-ben Rosa Parks, egy fekete nő, megtagadta ezt, nem adta át a helyét egy fehér embernek. A rendőrség elfogta őt. King is egyike volt azoknak a fekete lelkészeknek, akik megszervezték a tömegközlekedés bojkottját, így tiltakozva Rosa Parks bebörtönzése ellen. Nagyon sokan részt vettek a bojkottban és nem használták a városi buszokat. Ez már egy korai példája volt a King elképzeléseinek megfelelő erőszakmentes ellenállásnak. Az egy évig tartó bojkott végén az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy már nincs szükség a szegregációs törvényekre. Napjainkban Rosa Parks-ot hősként tisztelik, egyúttal a polgárjogi mozgalmak szimbólumának is tekintik.

King az erőszakmentes ellenállás két másik módszerét is támogatta: a felvonulást (amikor emberek ezrei sétálnak csendesen, békésen egyik helyről a másikra, így megmutatva a tömeg hatalmát) és az ülősztrájkot (amikor a feketék egyszerűen leülnek olyan helyeken, ahol a feketéket köztudottan nem szolgálják ki). Például egyszer Észak-Karolinában 4 főiskolás férfi beült egy étterembe, ahol feketéket nem szolgáltak ki. Egész nap ott ültek türelmesen, de őket sosem szolgálták ki. Hamarosan mások is követték őket ugyanebben a városban. Néhány napon belül ezek az éttermek bezártak. Más alkalommal az ellenállókat, köztük Kinget is elfogták. King azt mondta, büszkének kell lenniük a polgári engedetlenség ezen formájára.

Kingről, mint polgárjogi vezetőről, sokan azt gondolták, hogy az USA egyik erkölcsi vezetője. Élete utolsó évében, King megpróbált a szegények (tekintet nélkül faji származásukra) gazdasági problémáira koncentrálni, valamint a vietnámi háború befejezésére. Emiatt rengeteg ember, fehér és fekete is, kritizálta őt.

A társadalmi változások érdekében alkalmazott erőszakmentes fellépésért és a gyűlölet visszaszorítása miatt, King 1964-ben Nobel Béke-díjat kapott. A polgárjogi mozgalmak megváltoztatták a feketék életét az Egyesült Államokban. Vezetőként King megváltoztatta az emberek életét, bármilyen rasszhoz is tartoztak. Minden ember egyenlő lett.