2012. május 4., péntek

A Póni Expressz - 3. rész

Az újságokban hátborzongató történetek jelentek meg a Póni Expressz futárairól. Ezek a fiatalemberek legalább annyira híresek voltak, mint napjainkban a filmsztárok.

Johnnie Frye, St. Joseph első futára, igazi kedvenc volt. Rengetegen jöttek ki, hogy láthassák őt lovaglás közben.


Néhány fiatal lány süteménnyel, tortával is megkínálta. Az egyik történet szerint egy ilyen fiatal hölgy találta fel a lyukas közepű fánkot, amelyet Johnnie vágtázás közben is el tudott kapni.

Warren Upsonnak jutott az egyik legveszélyesebb szakasz a Póni Expressz útvonalán – a Sierra Nevada hegység. A hóviharok gyakran lepték be az utakat. Ha a hó vastagsága elérte a 10 lábat (kb 3 m), vagy többet, akkor a futár könnyen leeshetett egy szikláról. De Upson gyerekkorától kezdve vándorolt a hegységben. Elég jól ismerte az ösvényeket ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő utat akármilyen időben.

A futárok munkája fontos volt. Azok az újságok, levelek, amiket a lovasok szállítottak, összekötötték a keletieket a nyugatiakkal. Az egyik futár, Bill Campbell, Lincoln elnök ünnepi beszédét vitte keresztül az országon.

A legismertebb lovas Bill Cody volt, később Buffalo Billként ismerte meg őt a világ. Még alig volt 15 éves, mikor munkába állt a Póni Expressznél.

Cody megfogadta, hogy megdönti Pony Bob távolsági rekordját. Ő azt állította, hogy megölték a váltótársát, ezért neki újabb 76 mérföldet (kb 122 km) kellett lovagolnia a következő állomásig. Mielőtt le tudott volna pihenni, már meg is kapta a kelet felé tartó leveleket. A források alapján az általa megtett út 384 mérföld (kb 618 km) volt. Évekig nem mesélte el senkinek ezt a történetet Cody. Lehet hogy eltúlozta az igazságot.

Mindenki a Póni Expresszről beszélt, de Russel rengeteg pénzt veszített, ráadásul nem sikerült a kormánnyal megállapodnia a levélszállításról. A Butterfield Overland Mail kapta meg a szerződést.

A távirat jelentette a Póni Expressz bukását. Annak ellenére, hogy kitört a polgárháború 1861-ben, a távíróhálózat kiépítése folytatódott. Russel abban reménykedett, hogy sok időt vesz majd igénybe, míg a vezetékek elérnek egyik parttól a másikig, de 1861. október 24-én a hálózat elkészült. Ettől az időtől kezdve az üzenetek néhány másodperc alatt eljutottak az ország egyik végéből a másikba.

Az Póni Expressz utolsó futára 1861. november 21-én kézbesítette a leveleket.

Igaz, hogy a Póni Expressz csak másfél évig működött, de a lovasaik az amerikai legendák részeivé váltak. Nagy ügyességről és bátorságról tettek tanúbizonyságot.

Amikor a Póni Expressz megszűnt, a California Pacific a következő vezércikkel jelent meg: Viszlát Póni!


Első rész >>
Második rész >>

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése