2011. november 29., kedd

Hogy lett a Hálaadásból ünnep? - 3. rész

Annak ellenére, hogy a Hálaadás csak egy nap, az emberek egy négynapos ünnep részeként ünneplik. Az ünnep csütörtökön kezdődik és a hétvégéig tart. Ilyenkor az emberek összejönnek a családjukkal és barátaikkal és hálát adnak az évért.  És természetesen, elfogyasztanak egy nagy hálaadási lakomát. Az egész középpontjában egy óriási pulyka áll! De nem minden pulykából lesz vacsora.
Valamivel azután, hogy Lincoln elnök elrendelte a nemzeti Hálaadást, egy új hagyomány kezdődött. Eszerint az abban az évben tenyésztett 1 millió pulykából kiválasztanak egyet, amelyik kegyelmet kap az amerikai elnöktől. Ez azt jelenti, hogy az a pulyka megmenekült. Ahelyett, hogy vacsora készülne belőle egy közeli kisállatkereskedésbe kerül. (Az elnöknek jogában áll kegyelmet adni embereknek, miért ne tehetné ezt meg a pulykákkal is?)

 Ez a hagyomány sok évvel ezelőtt indult. Egy történet szerint maga Lincoln elnök adott először kegyelmet az első pulykának; a legkisebb fia, a 10 éves Tad egy Jack nevű pulykát tartott háziállatként. A pulykát az elnök kapta, de továbbadta a fiának. Mikor a Hálaadásból ünnep lett, Tad rájött, hogy a háziállata az ünnepi vacsora részeként végezheti. Ez a gondolat egyáltalán nem tetszett neki!
 Tad berontott apja irodájába, aki éppen egy fontos megbeszélésen vett részt, és megkérte, hogy kímélje meg Jack életét. Az elnök szerette teljesíteni fia kéréseit, így örömmel beleegyezett.
 Tad pulykájának története mókás, de nem biztos, hogy igaz.

Egyes változatok szerint Jack nem is pulyka volt, hanem egy játékkatona.  A katonát New Yorkból küldte a az Amerikai Egészségügyi Bizottság.
 E történet szerint Tad, a testvérei és a barátaik Jack-kel játszottak. A fiúk a jelek szerint úgy döntöttek, hogy Jack megszegte a katonai törvényeket. A Lincoln fiúk megkérték apjukat, hogy adjon kegyelmet Jacknek. A történet e változata szerint Lincoln elnök még egy cetlit is írt, amin az állt, hogy: „A Jack nevű baba kegyelmet kap az Elnök parancsa alapján.”
 Nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik történet is igaz lenne, de a „kegyelmezési” hagyomány folytatódott az évek során.

Tehát, hol kezdődött a "kegyelmet a pulykának" hagyomány valójában?
 Sokan  úgy gondolják, hogy Harry Truman kezdte, de ez nem egészen igaz.
 A Nemzeti Pulyka Szövetség tényleg küldött egy pulykát Truman elnöknek 1947-ben.
Ez volt az első alkalom, hogy az NPSZ egy madarat ajándékozott egy elnöknek, és ez volt az igazi kezdete a hagyománynak. Azóta minden évben küldött egy pulykát az NPSZ az elnöknek és családjának az ünnepekre.
 Azonban Truman elnök nem adott kegyelmet a pulykának. Igazából a madarat december 15.-én kapta és karácsonyi vacsorának szánták, nem Hálaadásra. Nincs bizonyíték arra, hogy Truman valaha is kegyelmet adott volna egy pulykának.

 Aztán 1963 novemberében John F. Kennedy elnök is kapott egy pulykát Hálaadásra a Fehér Ház rózsakertjében. Bár Kennedy elnök azt mondta, hogy nem szándékozik megenni a madarat, sosem mondta, hogy kegyelemben részesíti. Ennek ellenére a másnapi újságok azt írták, hogy a pulyka elnöki kegyelemben részesült.

 De a hagyomány igazi kezdete George H. W. Bush elnökkel indult. Bush elnök első pulykáját 1989-ben kapta meg, mikor az első évét töltötte a Fehér Házban. Az elnök megköszönte az NPSZ-nek az ajándékot és biztosította őket arról, hogy ez a pulyka nem fogja senki asztalán sem végezni, mivel elnöki kegyelemben részesült és leélheti hátralévő idejét egy közeli farmon.
 Ez volt az első komolyabb említése a pulyka kegyelemben részesítésének és a kezdete a ma ismert tradíciónak. Bush elnök minden évben kegyelmet adott egy pulykának, amíg elnök volt. És azóta minden elnök követte ezt a szokást.

 Ma, a Nemzeti Pulyka Szövetség négy pulykát adományoz az elnöknek. Kettő közülük evésre kész pulykák, amik az elnök ünnepi vacsorája lesznek. A másik kettő élő pulyka. Az első a Nemzeti Pulyka, ez kegyelmet kap egy nagy, nyilvános ceremónia során. A másik a Pót-Nemzeti Pulyka, amelyik akkor kerül sorra, ha az első nem tudott eleget tenni a kötelességeinek. Természetesen a Nemzeti Pulykának nincsenek igazi kötelességei. A kegyelem után mindkettő egy állatkertbe vagy farmra kerül. 2005 óta pedig a pulykák egy még különlegesebb helyre utaznak. Ők a kaliforniai Disneyland Hálaadási Parádéjának a főtábornagyai!

 Nem minden pulykának van saját parádéja.  2007-ben, több mint 271 millió pulykát tenyésztettek az USA-ban, és ebből 235 milliót megettek. Körülbelül 46 milliót fogyasztottak el csak Hálaadáskor. Sőt, az amerikaiak közel 88%-a állítja, hogy esznek pulykát Hálaadáskor. További 22 milliót esznek meg Karácsonykor és 19 milliót Húsvétkor.

 Sarah Hale valószínűleg nem gondolt túl sokat a pulykákra, mikor egy nemzeti hálaadási napért harcolt. Ő csak arra gondolt, hogy összefogjon egy széteső nemzetet, hogy egyszerre adjanak hálát mindenért, ami fontos nekik.  17 évig dolgozott, levelek ezreit írta meg, és személyesen lépett kapcsolatba öt különböző elnökkel. Az ünnep kapcsán nemcsak hálát kell adni, nemcsak a pilgrimekre kell gondolni, de jó, ha eszébe jut mindenkinek ez a különleges nő is, aki soha nem adta fel!

Hogy lett a Hálaadásból ünnep? - 1. rész
Hogy lett a Hálaadásból ünnep? - 2. rész

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése